Fehér gólya- fekete csecsemő

Tiszteljük és szeretjük a gólyát, mert kitartó és hűséges. Évente elhagy és visszatér hozzánk…. Ezért még az utazás viszontagságait is bevállalja.

Srtasbourgban megsajnáltam a gólyát, mert ott - uniós központ és uniós tanács ide vagy oda - rabságba ejtik a piros csőrű madarat. Miért?  Mert attól félnek az Elzásziak, hogy nem tér vissza. Az esélyegyenlőség meg az emberi jogok fitogtatásának Mekkájában semmibe veszik a gólya jogokat. De miért és hogyan „rabosítják „a gólyát? Már egészen kis korában állítólag ketrecbe zárják, hogy leszoktassák utazási ösztönéről és a kényszerű feledés meghozza „gyümölcsét” a gólya hónapok teltével valóban elfelejt költözködni és végleg Elzászban marad.

Ha gólya volnék sohasem repülnék Strasbourgba, pláne nem költöznék oda (Emberként sem tenném de ez más kérdés). Ennek az erőszakos „gyarmatosításnak” köszönhetően Elzász legfontosabb szimbóluma lett a piros csőrű madár: csészéről, trikóról, zsebkendőről, kötényről, terítőről szóval mindenről gólya tekint ránk, még a házak ablakaiból meg falairól is festett gólya „mosolyog” az idegenre csőrében az elmaradhatatlan csecsemővel. A gólya mindig fehér, a csőre mindig piros, és a benne tartott csecsemő mindig fehér, legalábbis napjainkig.

A Soros fizette emberjogi harcosok és újabban a hatóságok tiltása ellenére, egyre több ablakban, vagy ház falára festett gólya csőrében, ugyanis a fehérbőrű csecsemőt kreol vagy fekete bőrű csecsemőre pingálta át a népakarat, így mutatva fityiszt az Unió migránspárti politikájára. Őszinte és világos üzenet a fehér gólya csőrében a fekete csecsemővel.

Kérdés az őszinte és világos üzenetet mikor veszi már végre komolyan az Unió parlamentje és vezetése? Kérdés a jelenlegi parlament és vezetés akarja-e komolyan venni egyáltalán?

Európa léte a tétje tehát a 2019-es uniós parlamenti választásnak. Menni és szavazni kell!

Franka Tibor