|
A döntéshozatal rendje
|
A települési önkormányzat feladata és hatásköre
3. §
(1) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 13. §-ában meghatározott feladatokat.
(2) A Képviselő-testület feladat-és hatásköreit - a Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök kivételével a polgármesterre, bizottságára vagy társulására önkormányzati rendeletében vagy minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át az alábbiakban foglaltak szerint:
a) A Képviselő-testület az általa alkotott helyi önkormányzati rendeleteiben rendelkezhet az adott rendelet szabályozási körébe tartozó ügyekhez kapcsolódó feladat-és hatásköreinek átruházásáról,
b) A rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat-és hatásköreit a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.
(3) A Képviselő-testület kötelező önkormányzati feladat-és hatáskörét az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatainak részletezését az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.
(5) A Képviselő-testület által a (2) bekezdésben meghatározott módon a bizottságaira átruházott - nem hatósági - hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.
(6) A Képviselő-testület által a (2) bekezdésben meghatározott módon a polgármesterre átruházott - nem hatósági - hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
(7) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott önkormányzati hatósági hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.
4. §
(1) A Képviselő-testület feladat-és hatáskörei átruházásának alapelvei:
a) kollektív döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét az adott témában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkező bizottságára ruházza át,
b) operatív kérdésekben, azonnali döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(2) Az egyes feladat-és hatásköreinek átruházásával egyidejűleg a Képviselő-testület rendelkezik az adott átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos követelményeiről, a hatáskör gyakorlásának feltételeiről és korlátairól, a hatáskör gyakorlásának ellenőrzéséről. Ezek lehetnek különösen: döntést megelőző kötelező vélemény - vagy javaslatkérés kötelezettség a Képviselő-testület által meghatározott bizottságtól, a hatáskör gyakorlójának a Képviselő-testület vagy valamely bizottság felé történő utólagos tájékoztatási kötelezettsége a döntéséről vagy intézkedéséről, a hatáskör gyakorlásának értékhatárhoz való kötése, meghatározott időszakonkénti tájékoztatási vagy beszámolási kötelezettség előírása a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban, egyéb konkrét feltételek meghatározása.
5. §
(1) A Képviselő-testület által alapított intézmények, gazdasági társaságok, továbbá létrehozott társulások legfontosabb adatait a 3. számú függelék tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározottak szerint kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.
III. FEJEZET
A képviselő-testület működése
A Képviselő-testület ülései
6. §
A Képviselő-testület képviseletére a Mötv. 41. § (1) bekezdésébe foglaltak az irányadók.
7. §
(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) a) A Képviselő-testület alakuló ülésének összehívására, vezetésére a Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
b) A Képviselő-testület rendes üléseit havonta, minden hónap utolsó hétfői napján, 18 órai kezdettel tartja
ba) Amennyiben az ülés 22.00 óráig nem érne véget, az ülés elnökének 22.00 órakor - a tárgyalt napirendet megszakítva - ügyrendi szavazást kell tartania az alábbi kérdésekben:
- az ülést be kell rekeszteni,
- az ülést az elnök által még aznap megtárgyalásra javasolt napirendek után be kell rekeszteni.
bb) Az ügyrendi döntés egyszerű szótöbbséggel történik, az ülést a szavazás eredményének megfelelően kell folytatni. Ezen témában újbóli szavazásnak nincs helye.
c) A Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban (rendkívüli ülés) is
ca) össze kell hívni a Mötv. 44. § (1) bekezdésében foglalt esetekben,
cb) össze lehet hívni, ha halaszthatatlan, sürgős ügyben döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben.
A Képviselő-testület programja és munkaterve 8. §
(1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves - január 1-december 31-ig terjedő időszakra szóló - munkaterv.
(2) A munkatervre vonatkozó javaslatot legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
9. §
(1) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) A Képviselő-testület tagjaitól,
b) A Képviselő-testület bizottságaitól,
c) A jegyzőtől,
d) Az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) Nemzetiségi önkormányzatoktól,
f) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti helyi, legalább 60 fő nyilvántartott taglétszámmal rendelkező egyesületektől (továbbiakban: egyesület),
g) az Önkormányzat működési területén közszolgáltatást végző közüzemek vezetőitől.
h) az önkormányzat fenntartásában működő intézmények, társaságok vezetőitől.
(2) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év november 15-éig.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) A tárgyidőszak fő feladatait,
b) Az ülésnapok tervezett időpontját,
c) Azon bizottságok megjelölését, melyek önállóan nyújtják be az előterjesztést, illetve amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják, azt véleményezik,
d) A közmeghallgatás és lakossági fórum témáját, ezek időpontját és helyszínét,
e) Esetleges ünnepi ülés tartását,
f) Azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyeket két fordulóban kell megtárgyalni. Ebben az esetben az első fordulóban az elérni kívánt célokat, az előkészítés főbb mozzanatait kell meghatározni, a második fordulóban a napirend részletes vitáját kell elvégezni, majd a döntést meghozni.
g) Az a)-f) pontokban foglaltakon túl egyéb szervezési feladatokat is tartalmazhat (évfordulók, falugyűlés előkészítése).
(4) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelni az alábbi témaköröknek:
a) beszámoló az előző év költségvetésének teljesítéséről,
b) a következő év költségvetésének megtárgyalása,
c) a gödöllői rendőrkapitány beszámolója,
d) az önkormányzat fenntartásában működő intézmények, közalapítványok, társasá gok beszámolója,
e) a nemzetiségi önkormányzatok beszámolója a költségvetésükről,
f) a Képviselő-testület bizottságainak beszámolója.
Előterjesztések
10. §
(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:
a) Az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,
b) Tájékoztató vagy beszámoló jellegű előterjesztés.
(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:
a) önkormányzati rendelet megalkotására,
b) határozat meghozatalára.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő):
a) a képviselők,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) a képviselőcsoport vezetője,
f) a jegyző, aljegyző,
g) a Polgármesteri Hivatal irodavezetői,
h) az intézményvezetők,
i) egyéb, nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,
j) akit jogszabály erre kötelez, vagy felhatalmaz,
k) akit a képviselő-testület erre felkér.
Az előterjesztések benyújtása
11. §
(1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést elsősorban írásban kell tenni.
(2) A döntési tervezetet (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat) akkor is ki kell adni írásban, ha az előterjesztés maga szóban történik.
(3) Az előterjesztések leadásának határideje legkésőbb az ülés előtti 7. nap. Tartalmáért, törvényességéért és a benyújtási határidő betartásáért az előterjesztő felelős.
(4) Az előterjesztés, illetve a döntési javaslat törvényességét - a képviselő-testületi ülésre való kiküldés előtt - a jegyző megvizsgálja, és megállapításait azon feltünteti, vagy az előterjesztéshez csatolja.
Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
12. §
(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
a) a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből,
b) a döntési javaslatból (rendelet-tervezet, határozati javaslat).
(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, vagy az általa kiírt pályázat megtárgyalása kerül napirendre és tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene, a napirend előterjesztője a Mötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján javaslatot tehet a zárt ülés tartására.
13. §
(1) Az előterjesztés első részének tartalmi követelményei:
a) Az adott tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntés és annak végrehajtására vonatkozó tájékoztatás, a döntés hatásának, a végrehajtás esetleges akadályainak, hiányosságainak, a végrehajtás elmaradása okainak elemzése,
b) az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre történő utalás,
c) a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tények, követelmények, összefüggések értékelése és elemzése, a döntés várható gazdasági hatásának mérlegelése,
d) A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolása, esetleges mellőzésének oka,
(2) Az előterjesztés második részének tartalmi követelményei:
a) A határozati javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatokat,
b) Szabatosan, pontosan és tömören fogalmazzák meg az elérendő célt,
c) Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat,
d) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozatok módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését,
e) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően - különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van - két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni (alternatív döntési javaslat) és utalni kell az egyes alternatívák előnyeire, illetve hátrányaira is,
f) Az alternatív döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni,
g) Pontonként tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, és intézményvezető nevezhető meg.
h) A végrehajtás határidejét a feladat jellegétől függően naptári napban, időtartamban, vagy folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
i) A felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
(3) Az előterjesztés készítése során külön figyelmet kell fordítani a Képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek (gazdasági program, egyes ágazati területek feladatait meghatározó döntések, koncepciók) megvalósulására.
Az ülés összehívása
14. §
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(2) Figyelemmel a Mötv. 31. §-ára, a polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, aki egyúttal az ülés levezetésére is jogosult.
(3) Az ülésre meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt, aljegyzőt,
c) a Pest Megyei Kormányhivatala vezetőjét,
d) az országgyűlési képviselőt,
e) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
f) a napirendi pontok előterjesztőit,
g) a nemzetiségi önkormányzatok (roma, német és szlovák) elnökeit,
h) az Önkormányzat gazdasági társaságának vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait, intézményeinek vezetőit,
i) legalább 60 fő nyilvántartott taglétszámmal rendelkező egyesületek vezetőit,
j) akiket a polgármester esetenként indokoltnak tart,
(4) az ülésen a (3) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározottak tanácskozási joggal, az f) és h) pontjában meghatározottak az őket érintő, az i) pontban meghatározottak az alapcél szerinti tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási joggal, más ügyekben hozzászólási, véleményezési joggal vesznek részt.
15. §
(1) A meghívót
a) a 14. § (3) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott résztvevők részére a napirendek írásos anyagaival együtt elektronikus úton úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább öt nappal korábban megkapják,
b) a 14. § (3) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott résztvevők részére az őket érintő napirendek írásos anyagaival együtt elektronikus úton, az i) pontban meghatározott résztvevők részére az alapcél szerinti tevékenységi körükbe tartozó napirendek írásos anyagaival együtt postai úton úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább öt nappal korábban megkapják a meghívottak.
(2) A meghívót a polgármester írja alá, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a 14. § (2) bekezdésben megjelölt esetben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.
(3)A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit és a tanácskozási joggal meghívottak körét.
(4) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell. A hirdetményt a polgármester írja alá, amit a Polgármesteri Hivatalban, a hirdetőtáblákon, a helyi intézményekben és az önkormányzat honlapján az ülés (vagy egyéb hivatalos rendezvény) előtt legalább 5 nappal korábban ki kell függeszteni.
16. §
(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülést tart, ha halaszthatatlan, sürgős ügyben döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Az ülést a polgármester az erre vonatkozó kezdeményezéstől számított 5 napon belüli időpontra hívja össze.
(2) Rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.
(3) A Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés újbóli megvitatásán kívül más napirendi pont nem vehető fel.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét, valamint a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülményeket. Az indítványt az ülés elnökénél kell előterjeszteni.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület összehívására a (2) bekezdésben meghatározottak miatt kerül sor, akkor az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. A rendkívüli ülés időpontjáról az ülés elnöke dönt, a kezdeményezőkkel és a frakcióvezetőkkel, valamint a frakción kívüli képviselőkkel történő egyeztetést követően.
(6) Elemi csapás, közveszély vagy egyéb sürgős intézkedést igénylő rendkívüli esemény esetén a polgármester - az (1)-(2) bekezdésben megjelölt esetekben az alpolgármester vagy a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke szóban, telefonon, egyéb elektronikus módon (pl. e-mailen keresztül) vagy küldöncök útján - írásos meghívó és előterjesztés nélkül - azonnal jogosult összehívni a képviselő-testület ülését.
A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
17. §
(1) A Mötv. 46. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát a 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.
(3) A nyilvános ülésen a meghívottak, az állampolgárok és a sajtó képviselői a kijelölt helyet foglalhatják el
(4) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
(5) Zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (24) bekezdés c) pontja eseteinek fennállásakor.
(6) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak vehetnek részt.
18. §
(1) A Képviselő-testületi ülések ideje alatt a teremben dohányozni, étkezni, bekapcsolt mobiltelefont és személyi hívót használni, valamint az ülés rendjét egyéb módon zavarni nem szabad.
(2) A hallgatóság a képviselő-testületi ülést nem zavarhatja, nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. A zavarás tényéről a Képviselő-testület vita nélkül, szótöbbséggel dönt.
(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
A képviselő-testület ülésének megnyitása, a határozatképesség vizsgálata 19. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülésvezető munkáját a jegyző segíti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) Az ülésvezető
a) az ülést megnyitja,
b) számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés egész időtartama alatt folyamatosan ellenőriz, és számba veszi az előre bejelentett és bejelentés nélkül távollévőket,
c) javaslatot tesz a napirendekre,
d) Hatályon kívül helyezve!
(4) a) Ha az ülés a kezdetétől számított 30 perc elteltével még mindig határozatképtelen, vagy az ülés időtartama alatt határozatképtelenné válik, az ülésvezető ugyanazon napirendi pontokkal, illetőleg a határozatképtelenség következtében nem tárgyalt pontokkal azt 8 napon belüli időpontra ismét összehívja.
b) Ismételt határozatképtelenség esetén az ülésvezető a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.
c) Obstrukciós határozatképtelenség esetén az adott napirend tárgyalását el kell halasztani.
A képviselő-testület ülésének napirendje 20. §
(1) Határozatképesség esetén a képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére az ülésvezető tesz javaslatot, melynek során ismerteti a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket, így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását. A Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes - szükség szerint módosított - napirendről. A Képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjének módosításáról vagy a napirendi pont elhalasztásáról - az elhalasztás indokolását követően - bármely települési képviselő indítványára vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel az ülés során is dönthet.
(2) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a következő ülés elé kell terjeszteni.
(3) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.
(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőzően úgy merült fel, hogy az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, bármely bizottság, legalább 5 fő képviselő, a jegyző és az intézményvezetők írásban terjeszthetnek elő.
(3) Sürgősségi indítvány írásban - a sürgősség tényének rövid indokolásával, megfelelő példányszámban -, legkésőbb az ülés megnyitásáig nyújtható be a polgármesternek.
(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyában vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület első, ugyanazon ülésen előterjesztett több sürgősségi indítvány elfogadása esetén az első és az azt követő napirendi pontjaiként tárgyalja Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet az azonnali tárgyalással, akkor a sürgősség kérdését rövid vitára kell bocsátani.
(6) Ha a sürgősség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.
Napirend előtti felszólalás 22. §
(1) Napirend előtti felszólalásra előzetes, az ülés megnyitásáig az ülésvezetőnél írásban - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - benyújtott jelentkezés alapján a napirendi pontok tárgyalása előtt bármelyik képviselő jogosult. Rendkívüli ülésen napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.
(2) A felszólalás csak közérdekű problémákra vonatkozhat és nem terjedhet ki olyan kérdésre, melyet a Képviselő-testület tárgyi ülés keretében, mint napirendi pontot tárgyal.
(3) A napirend előtti felszólalásra lehetőség szerint szóban azonnal, ennek hiányában 15 napon belül írásban kell választ adni, a válaszból - kérelemre - bármelyik képviselő kaphat.
(4) A napirend előtti felszólalás ideje személyenként 3 perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb 2 perc, viszontválasz maximum 1 perc lehet.
(5) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs.
Az egyes napirendek tárgyalásának általános rendje
23. §
(1) A ülésvezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A képviselő-testület a napirendek elfogadásakor dönthet úgy is, hogy egyes napirendeket összevontan tárgyal meg. A napirendek tárgyalásánál jelen kell lenniük az érintett irodák vezetőinek.
(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő legfeljebb öt perces szóbeli kiegészítése előzheti meg, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirendi pont tárgya szerint illetékes bizottság elnöke vagy tagja ismerteti a bizottság előterjesztéssel kapcsolatos vitájának lényegét és állásfoglalását. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal meghívottak egy ízben kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
24. §
(1) A kérdések és válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a napirend vitáját.
(2) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében az ülésvezető határozza meg, melyek időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a képviselő ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, hozzászólását legfeljebb két percben teheti meg.
(3) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az ülésvezető a határozathozatal előtt lehetőséget ad az előterjesztőnek és az illetékes bizottság elnökének vagy tagjának - legfeljebb 3 perc időtartamban - az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.
(4) A vita lezárást bármelyik képviselő is javasolhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, azonban a vita lezárása után szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték.
(5) Az ülésvezető a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(6) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító és kiegészítő javaslatot pedig annak indítványozója a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
25. §
Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
26. §
A napirendek tárgyalása után a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
27. §
Bármely képviselőnek joga van ügyrendi kérdésben - a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozóan - legfeljebb 2 perc időtartamra soron kívül szót kérni. Az ülésvezető a kérések teljesítését nem tagadhatja meg.
28. §
(1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb 2 perc időtartamban észrevételt tenni.
(2) Amennyiben az ülésvezető az engedélyt megtagadja, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.
29. §
(1) A napirendi pont tárgyalása során, rendbontás esetén az ülésvezető:
a) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után rendbírsággal sújthatja a rendbontó képviselőt. A rendbírság összege 2.000,- Ft, melyet a képviselő a testületi ülést követő 8 napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára kell befizetni.
d) amennyiben a rendbontó nem képviselő, rá a 18. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadó,
(2) Az ülésvezető
a) tárgyalási szünetet rendelhet el, ha az ülésen felvetődött javaslat, indítvány eldöntése valamely bizottság előzetes állásfoglalását igényli és a bizottsági tagok határozatképes létszámban jelen vannak az ülésen, a bizottsági ülés időtartamára, amely nem haladhatja meg a 15 percet.
b) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülése esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
(3) Képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.
(4) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést 15 percre félbeszakítja.
(5) Az ülésvezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, így különösen napirend előtti felszólalás, a hozzászólás, az interpelláció és a bejelentés időkorlátjának a betartása. Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, az elnök köteles megvonni a szót.
30. §
A Képviselő-testület képviselő-csoportjai, valamint a frakción kívüli képviselők ülésenként egyszer szünetet kérhetnek. A szünet időtartama maximum 20 perc.
A szavazás rendje
31. §
(1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz.
(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a napirendhez kapcsolódó kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(3) Amennyiben a Mötv. 49. §-a alapján az ülésvezető szavazásból való kizárására kerül sor, az ülésvezető akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.
(4) Az ülésvezető a szavazás előtt az alternatív döntési lehetőségekre felhívja a figyelmet.
(5) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő, az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó határozati javaslatokról dönt a testület.
(6) Nem kell szavazásra bocsátani a javaslatot, ha az
a) a korábbi szavazás eredményeként értelmét veszti
b) azt az előterjesztő visszavonja és annak megszavaztatásához egyetlen képviselő sem ragaszkodik.
(1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülésvezető köteles a szavazást megismételni.
33. §
(1) a) A Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl név szerinti szavazást kell tartani a költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadása esetében,
b) ha a szavazás név szerinti formájára bármely képviselő által tett javaslatot a képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást kérni nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben egyenként felolvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja az ülésvezetőnek. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
34. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben tarthat.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása az Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladata.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével történik.
(4) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság Elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szava- zás rendjét és az érvényesség feltételét.
(5) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság értékeli és összegzi a szavazás eredményét, azt jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyvvezető írnak alá.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a szavazás helyét és időpontját,
b) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát,
c) a szavazás eredményét.
(7) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
(1) A képviselő-testület a határozatait a Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint hozza.
(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, az 55. § (1) bekezdésében, a 68. § (1) bekezdésében, a 85. § (10) bekezdésében, a 89. § (2) bekezdésében és az Ötv1. 34. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
a) az Ötv. 42. § 3., 4., 9., 11., 12., 13., 15. pontjában meghatározott esetekben.
b) a hatáskör gyakorlásának átruházása és visszavonása esetén,
c) az Ötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
d) fegyelmi üggyel kapcsolatos döntés esetén,
e) az ülés valamely napirendi pontjának vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezésének elrendeléséhez.
(3) A határozathozatalnál kisebbségben maradt képviselők jogosultak álláspontjuk jegyzőkönyvben történő rögzítésére, álláspontjuk további képviseletére.
36. §
(1) A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen" vagy „nem" válasz legyen adható.
(2) Hatályon kívül helyezve!
(3) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
Rendeletalkotás 37. §
(1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását bármelyik kezdeményezheti a
a) polgármester, alpolgármester,
b) jegyző,
c) bármelyik települési képviselő,
d) képviselőcsoport,
e) nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A javaslatot a polgármesternek kell írásban benyújtani, aki köteles azt a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni és - a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség kivételével - indítványozni a képviselő-testület javaslattal kapcsolatos döntésének meghozatalát.
38. §
A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:
a) kijelöli a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködők körét,
b) gondoskodik a rendelet-tervezetnek az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 31/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelet szerinti társadalmi egyeztetésre történő bocsátásáról,
c) a társadalmi egyeztetést követően gondoskodik a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételek feldolgozásáról,
i) részt vesz a rendelet-tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.
39. §
(1) Képviselő-testületet a rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a rendelet-tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
(2) A képviselő-testület a beterjesztett rendelet-tervezet felett általános és részletes vitát is tarthat.
40. §
(1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet‑tervezet egészéről dönt.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztésével történik. A rendelet hatálybalépése szempontjából a rendelet kihirdetésének napjaként a rendelet kifüggesztésének napját kell tekinteni.
(3) A hatályos rendeletek megtekinthetők a Forrás Művelődési Házban, valamint az önkormányzat honlapján.
41. §
(1) A rendeletek utólagos hatásvizsgálata keretében
a) a rendelet hatálybalépését követően észlelt hiányosságokat (a rendelet szabályozási körébe tartozó, de az adott rendeletben nem szabályozott kérdések),
b) a lakosság, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek (mint a rendelet érintettségi vagy érdekeltségi körébe tartozók), valamint a Hivatal szervezeti egységei (mint jogalkalmazók) által jelzett módosító, pontosító, kiegészítő javaslatokat
a jegyző gyűjti össze, értékeli, és szükség szerint gondoskodik a módosító javaslat Képviselő-testület elé terjesztéséről.
(2) A tárgyévben megalkotott rendeletek hatályosulásának felülvizsgálatáról a jegyző a tárgyévet követő március 31. napjáig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tárgyévet megelőzően alkotott rendeletek hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről.
Az önálló képviselői indítvány, a kérdés és az interpelláció
42. §
(1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.
(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt eljuttatja az indítvány tárgya szerinti szakbizottsághoz.
(3) Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül napirendre kell javasolni.
(4) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.
43. §
(1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testületi ülésen a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, aljegyzőnek, bizottság elnökének kérdést tehet fel. Kérdés benyújtható az ülés megkezdéséig írásban, vagy feltehető az ülésen szóban.
(2) A kérdésre az ülésen szóban, vagy ha ez nem lehetséges, 15 napon belül írásban kell választ adni.
44. §
(1) A képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpelláció intézhető. Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely, az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezete hatáskörébe tartozik.
(2) Interpellálni csak képviselőnek van joga.
(3) A Képviselő-testület csak rendes ülésen, képviselőnként legfeljebb egy interpellációval foglalkozik. Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.
(4) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően 5 nappal írásban kell bejelenteni és lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát.
(5) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.
(6) Az interpelláció ideje legfeljebb 5 perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5 perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
45. §
(1) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció tárgyáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő képviselő-testületi ülésen terjeszti elő.
(3) Azon interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő 15 napon belül köteles azt megválaszolni. A választ el kell juttatni minden képviselőhöz.
(4) Az interpelláció és az interpellációra adott válasz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(5) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
46. §
A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők az ülés végén bejelentést tehetnek döntést nem igénylő kérdésekben, tájékoztatás céljából, amelynek időtartama maximum 5 perc. Vita esetén szavazással kell határozni arról, hogy a következő ülésen napirendi pontként tárgyalásra kerüljön-e a téma.
(1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkésztésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. 52. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:
a) a levezető elnök nevét, a nyilvános vagy zárt ülés megjelölését,
b) az ülés megnyitásának idejét és a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
d) a levezető elnök által újabb napirendi pontokra vonatkozó javaslatokat,
e) az elhangzott interpellációkat, kérdéseket és bejelentéseket,
f) a napirendi pont tárgyalása a szóban előterjesztett határozati javaslatot, a döntéshozatal módját,
g) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
h) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
i) az ülés bezárásának idejét,
j) a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló pecséteket.
(3) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(4) A választópolgárok - a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv kivételével - ügyfélfogadási időben a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a Hivatal Önkormányzati Irodáján betekinthetnek. Ennek lehetőségéről az állampolgárokat a helyben szokásos módon (hirdetőtáblák, honlap, fórumokon szóbeli közlés formájában) tájékoztatni kell.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyveit elkülönítve kell kezelni a Polgármesteri Hivatalban.
(6) A Képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.
(7) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni azzal, hogy a hanganyagot egy év múlva törölni kell.
47. §
A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó
b) az előre megküldött és az ülésen kiosztott előterjesztések, továbbá a 46. § (2) bekezdés f) pontja alapján az ülésen szóban megfogalmazott határozati javaslat
c) a képviselő-testület által megalkotott rendeletek
d) a Képviselő-testület tagjának kérésére az írásban benyújtott hozzászólása
e) a jelenléti ív
48. §
(1) Az önkormányzat rendeleteinek jelölése:
Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testületének
.../20...( [kihirdetés hónapja római számmal, napja arab számmal] )önkormányzati rendelete
a(z)................................-ról (-ről)
(2) Az önkormányzat határozatainak jelölése:
Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testületének
../20...( [határozathozatal hónapja római számmal, napja arab számmal] ) Kt. határozata
Forrás: SZMSZ