Képviselő-asszony gyakorlatilag minden bizottsági ülésen ott volt, így talán ön lát bele legjobban a bizottságok és a testület munkájába. Hogyan értékeli az elmúlt egy év teljesítményét?
Igen, a legtöbb bizottsági ülésen ott vagyok, mivel én nem kaptam egyikben sem feladatot, így az a legjobb, ha figyelemmel követem mindegyik bizottság munkáját.
A bizottsági munkának szerintem az lenne a lényege, hogy szakmailag előkészítse a testület munkáját. A látszat szerint ez jól is működik, ám a gyakorlatban ez sajnos nem mindig van így. Szemmel látható, hogy a bizottságok nagyon jól tudnak dolgozni, ha hagyják őket. Ez nagyjából azon múlik, hogy a polgármester úr jelen van e. Amikor nincs ott, valahogy szabadabbá válnak a bizottságok. Akkor nagyon konstruktívan működnek, jobbnál jobb ötletek kerülnek a felszínre és előre haladnak. Amikor ott van, mindenki csöndben van, hallgat és megszavazza az előterjesztést. Ez persze nem feltétlenül az ő hibája, de így hat a jelenléte a bizottsági munkára. Szóval bizonyos esetekben nagyon produktívak a bizottságok és akkor betöltik a funkciójukat. A tovább lépést abban látnám, ha a bizottságoknak sokkal több saját előterjesztésük lenne a saját szakterületükön, hiszen ez lenne az igazi feladat.
Hogyan látja a Képviselő-testület munkáját?
Azt gondolom, hogy a képviselői munkának két fontos részre kell bontani. Az egyik a település mindennapi problémáival való foglalkozás, a másik a hosszú távú célok kitűzése és megvalósítása. Azt látom, hogy képviselőtársaim nagyon könnyen kaphatóak a hosszú távú eszmefuttatásokra, azonban a mindennapi problémák megoldásával nem igazán foglalkozunk, nem fordítunk rájuk elég figyelmet. Pedig az itt élő embereknek ez lenne a legfontosabb. Az, hogy a problémáikat megoldjuk és a komfortérzetüket növeljük. Fontosak persze a hosszútávú tervek is, és fontos, hogy tanulmányokat készíttessünk, de a legfontosabb a mindennapok könnyebbé tétele. Ezeket a problémákat sokszor jogi kifogásokra hivatkozva lesöpörjük. Az embereket nem érdeklik a jogi problémák. Őket a megoldás érdekli!
Én úgy érzem, több képviselőnk nem fogta fel, hogy mit vállalt el. Vannak köztük, akik csak aludni járnak Kerepesre, nekik lehetőségük sincs arra, hogy a saját bőrükön tapasztalják meg a problémákat. Sajnos rendszerint az is tapasztalható, hogy a képviselő láthatóan nem készül fel a tárgyalandó anyagból, pedig már a bizottsági ülésre is fel kellene készülni. Jó lenne, ha ez megváltozna. Tudom, hogy sok munkával és utánajárással jár, de azt gondolom, hogy aki vállalta, az készüljön fel becsülettel.Ráadásul manapság sokkal könnyebb információkhoz jutni, mint korábban.
Összességében az elmúlt egy év alatti teljesítményünket nem mondanám jónak. Semmi kézzelfoghatót nem sikerült összehoznunk. Nem lett jobb az itt élők konfortérzete.
Mi ön szerint a legégetőbb feladata az önkormányzatnak?
Egy mókuskerékben vagyunk, miszerint akkor tudnánk építeni valamit, ha lenne pénzünk, amihez pedig saját bevételre van szükségünk. Ezt a bevételt leginkább az új vállalkozók iparűzési adója révén lehetne növelni. Évekkel ezelőtt megvettük az M31-es melletti hatalmas földterületet, ami az óta ott áll kihasználatlanul és benne áll a pénzünk is. Tudom, hogy a lehajtó elkészülte a legfontosabb kérdés az ügyben, de ha akkor kezdünk el bármit csinálni, ha a lehajtó megvan, akkor megint csak éveket csúszunk! Az előkészületeket meg kell tennünk minél hamarabb. Minden szempontból fontos feladat a vállalkozások segítése, de nem gondolnám, hogy ezt egy képviselőnek kéne koordinálnia, hiszen a képviselőknek így is rengeteg dolga lenne. Sokkal inkább önkormányzati, polgármesteri szinten kéne valamit ez ügyben felmutatni. Kedvezményeket kéne biztosítani a Kerepesre költöző vállalkozásoknak. Azoknak pedig, akik már itt vannak, segíteni kell!
Az elmúlt egy évben mit tart előrelépésnek?
A kulturális életben beköszönő változást feltétlenül. Azt gondolom, hogy Hajdú Zsófia Csengével, a művelődési ház vezetőjével megütöttük a főnyereményt. 1979 óta vagyok aktív tagja a kerepesi közösségi életnek, van tehát rálátásom az elmúlt 35 év közösségi életére. Azt látom, hogy olyan vezetőnk van, akinek nem csak a szakmai tudása óriásai, de hatalmas akaratvágy van benne, hogy valami nagyon jót csináljon. Nincs könnyű helyzetben, már ami a humán erőforrás oldalát illeti, mégis nagyon színvonalas programokkal tölti meg a kerepesi kulturális életet. Az óvodában dolgozó pedagógusok általában ott vannak ezeken a rendezvényeken ami szerintem sokat jelent a gyerekek számára. Így válik közösséggé a gyerek, a szülő és a pedagógus, hogy ezeken a rendezvényeken együtt vannak. Ez nagyon jó dolog, de még jobb lenne, ha az iskola pedgógusai is aktívabban részt vennének a település közösségi életében. Ez a gyerekekre és ez által a szüleikre is közösségépítő hatással lenne.
Mi segíthetne az előrehaladásban?
Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőben egyre jobban összecsiszolódjon a képviselő testület és tudjon közösen előre haladni. Ne a személyes ellentéteket erősítsük, hanem érjük el együtt a közös célokat. Így tudunk igazán produktívak lenni a következő négy évben. A csekély bevételek miatt gyakorlatilag csak a pályázati pénzekre blazírozhatunk, ami meg vagy jön, vagy nem. Az iskolafejlesztés nagy lehetősége a városnak, de a terület kihasználásán javítanunk kell. Az, hogy gyakorlatilag egy telken van az iskola, a Kft, a Hivatal és a Bőlcsöde, ez tarthatatlan állapot. A gyerekek egészségének érdekében ezen mindenképpen változtatni kell! Igaz a bölcsiseknek nagyon tetszenek a munkagépek, de hosszú távon ez nem szerencsés: fontos lenne új helyet találni a Kft.-nek és a Hivatalnak is! Jó lenne, ha az egészségház ügyében és az iskolabővítés ügyében is megoldást találnánk! Van feladat bőven. A megoldást én abban látom, ha az erőinket összpontosítjuk és nem ellenségképeket kergetünk, ha az egyéni érdeket fel tudja váltani a közösség érdeke. Alkossunk valami maradandót közösen! Ehhez kívánok mindenkinek jó egészséget és kitartó munkát a 2016-os évben.
Farkas Domonkos