Pert vesztett a Kerepesi Német Önkormányzat
Springer Friedrich képviseletével a kerepesi német önkormányzat 2015 decemberében önkormányzati határozathozatali kötelezettség elmulasztásának vádjával beperelte Kerepes Város önkormányzatát a bíróságon. Hasonló esetről a magyar önkormányzatok esetében, noha több, mint 3000 önkormányzat működik nem hallottunk sem mi, sem a kormányhivatal. Ítélje meg ki-ki maga, hogyan vélekedik arról, ha egy település nemzetiségi önkormányzata egyszerűen beperli a „nagy” önkormányzatot, miközben tőle várja legtöbb bajának orvoslását, a pénzügyi, az ügyrendi, valamint a helyiség és felszereltség biztosítását. És nemcsak várja, hanem a nemzetiségiek jogairól szóló törvény értelmében követeli is a „gyámolítást”. Hogy a törvény mennyire igazságos, és mennyire szolgálja azt, amiért született, az más kérdés, viszont kötelező betartani. Előre bocsátom, ez a törvény nem jó.
Nos, Springer úgy gondolta nincsen hatályos együttműködési megállapodás a kerepesi város és a németek között a város hibájából, azért azt kérte a bíróságtól, hozza létre a hiányzó megállapodást, valamint kötelezze ítéletben Kerepes Város Önkormányzatát évi 1 millió forint kártérítés megfizetésére. Mire hivatkozott? Nem biztosítjuk Springerék számára a törvényben előírt helyiséghasználatot és technikai feltételeket, és az ehhez szükséges anyagiakat, röviden: számítógépet, irodát, zárható szekrényeket, iratgyűjtőtől a borítékon át a géppapírig, mindent. Megfejelte azzal, hogy a németek jegyzőkönyvírásában a város nem vesz részt, és egyáltalán, a törvényt mellőzi. Pedig a törvény szerint nekik „ez mind jár”. Az évi egy milliót azért kéri, mert kénytelen volt a saját eszközeit használni, a jegyzőkönyveket saját maga megírni, és a pályázatokon és máskor is hátrányba került a neki szükséges személyi, és tárgyi feltételek biztosítása miatt, ami pedig a városnak a kutya kötelessége. Ezen közben a kerepesi német egyesület 2016-ban például 1 millió 360 ezer forint támogatást kért a beperelt várostól a rendezvényeikre (kaptak is 550 ezret!), az idén kértek 1 millió 150 ezret, de az ebből megítélt 50 ezret visszautasították, mondván, alamizsna nem kell. Mindenki döntse el ismét és saját maga, hogy miként értékeli a kerepesi német önkormányzat és egyesület vezetésének viselkedését. Milliós kártérítésre pereljük, ugyanakkor az egyesületünk milliós támogatást kér tőle. (!)
Kerepes Város Önkormányzata természetesen a kerepesi német önkormányzat keresetének elutasítását kérte. Álláspontunk szerint közöttünk volt érvényes szerződés. Az sem igaz, hogy a németeknek nincs helyük, hiszen rendszeresen a hivatalban jönnek össze, és a hivatal dolgozói minden segítséget megadnak számukra. Ugyanakkor a kerepesi szlovák és roma önkormányzatok semmilyen kifogással nem éltek és nem élnek, noha ugyanazokat a feltételeket biztosítjuk részükre, mint a németeknek. Ezen is el lehet gondolkodni. Mindebből következik, hogy Kerepes Város önkormányzata elutasítja a sok esetben megalapozatlan vádakat, hiszen Springer egyetlen olyan bizonyítékkal sem tudott előállni, ami jogossá tenné az évi egy millió forintos kárigényét. Akkor miért is perelték be a várost? Ezen sem árt elgondolkodni! Elsősorban azért kell minden kerepesi adófizetőnek elgondolkodnia, mert közpénzről van szó. Arról a pénzről, amelyet Önök fizetnek mindnyájan a közös kasszába, függetlenül attól, hogy tagjai, vagy sem valamely nemzetiségnek. (Kerepesen a lakosság száma meghaladja a 10 ezret, közülük összesen félezren vallják magukat valamely nemzetiséginek! Ez nem sok! Ugyanakkor nyilvános adat, a kerepesi németek idén 4,210 millió állami támogatásban részesülnek.
Hú, de örülnék, ha Kerepesen lakosságarányosan ennyi állami pénzt kapnánk! Egyből megszűnnének a rossz utak és járdák, sőt, rendelőintézetre, tájházra és sok másra is futná a kötelező feladatok mellett. Ma egy kerepesi állampolgárra 55.200 forintot biztosít az állam, ebből kell bölcsődét, családsegítőt, óvodát, közvilágítást, kultúrát, könyvtárat stb. működtetni és intézményeinket fenntartani. Természetesen ez nem elég, csak a kötelező működtetésre több, mint 1 milliárdot fordítunk, amelyből az állam 552 milliós normatívát biztosít. A többit, a másik felét a bevételeinkből kell pótolni. Ha nem elég, akkor jön az adó. Kerepesen adó nincs és nem is lesz, amíg én vagyok a polgármester….és akkor még hol vannak a kulturális és sportrendezvények, hol a fesztivál, a díjak és a többi eseményre a pénz? Kigazdálkodjuk, akárcsak eddig. Kerepes vagyona az elmúlt tíz évben 4,7 milliárdról 6,7 milliárdra gyarapodott…Pedig mi nem tudunk kitől kérni irodát, számítógépet, támogatást, és ezért nem is tudnánk senkit beperelni. Nekünk senki nem ad egy kis zsebpénzt. Nincs törvény, amelyre mi hivatkozhatnánk.
No, mindezek fényében kell látni a fenti történetet.
A bíróság is látta, sőt átlátta a kerepesi német önkormányzat együttműködési és kártérítési követeléseit, és az igazságnak megfelelően elutasította a német önkormányzat keresetét. Az elutasító ítélet 5. oldaláról idézek, a teljesség igénye nélkül.
Kerepes, 2017. augusztus 7.
Franka Tibor
polgármester