Szabó Magda (Debrecen, 1917 október 5. - Kerepes, 2007. november 19.)

Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét. Indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, de igazán ismertté regényei és színpadi művei tették. Az 1958-as  Freskó, és az 1959-es Az Őz című regénye hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. Sorra jelentek meg művei, amelyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálta meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút és a Régimódi történet című regényei.
Pályafutása során számtalan díjjal jutalmazták. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Művészetét számos elismeréssel jutalmazták. A francia Femina irodalmi díjat Az ajtó című regényéért kapta 2003-ban. Kossuth-díjjal 1978-ban, a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztjével 2007-ben ismerték el munkásságát. 2001-ben Corvin láncot, 2003-ban Prima Primissima-díjat kapott.
A kerepesi könyvtár 2008-ban vette fel a nevét, ugyanettől az évtől található meg emléktáblája településünkön. 

 

 


Wéber Ede (Bázel, 1843. január 11. – Kerepes, 1935. szeptember 24.)

Svájci származású pedagógus és nemzetgazdász, nevéhez fűződik Madách Imre Az ember tragédiája című művének, valamint Petőfi és Tompa verseinek német nyelvre történő fordítása. 1882-ben Kerepesen kis birtokot vásárolt, melyet Wéber-tanyának kezdtek nevezni a helybeliek. Sokáig élt és tevékenykedett Kecskeméten. 2000 holdas szőlőterületet létesített, amit Helvécia-telepnek keresztelt el.
1911-től visszaköltözött Kerepesre, ahol szándékában állt birtoka egyik részén egy "kispolgári" települést létrehozni. 1910. október 29-én bemutatta a "Kispolgárok Otthona Helvécia Telep" elnevezésű tervét, melyet a közgyűlés elfogadott, de egyben kötelezte a születendő telepet templom, temető, piac, óvoda és gyermekjátszótér létesítésére. A kerepesi Helvécia-telep az 1940-es évektől Szilasliget néven szerepel.
Wéber Ede szerepet vállalt Kerepes Község Képviselő-testületének munkájában is. 1935. március 24-én, 92 éves korában hunyt el. Kerepesen helyezték örök nyugalomra, de sírhelye mára már megsemmisült.
  

 
 

Pecz Ármin (Pest, 1855. – Budapest, 1927. május 16.)

A magyar kertművészet, kertészet jeles, alkotó egyénisége. Kerepesen létrehozta 60 kataszteri hold terjedelmű faiskoláját, amelyet a kerepesiek Pecz-tanyának neveztek el, ekkor már a szecessziós kertművészet egyik élvonalbeli hazai képviselője.
Nevéhez fűződik az 1896-os millenniumi kiállítás kertészeti rendezése, az állatkert, a budai királyi vár palotának a századforduló körül készített kertrészletei és a műegyetem parkosítása. Viselte az Országos Kertészeti Egylet alelnöki tisztét, ugyanekkor Kerepes község képviselő-testületének is tagja volt.
A Pecz-féle kerepesi faiskola jó hírnévre tette szert az országban már a XIX. század végére. Elsősorban azonban a közvetlen környéket és Pest megyét látta el egészséges csemetékkel. Pecz Ármin kúriáját – mely a jelenlegi Rózsa Ferenc utca és a Bajcsy-Zsilinszki utca között volt - különleges díszfákból álló gyönyörűséges park vette körül, sajnos különleges díszfáiból mára már alig maradt néhány.

 

Somló Sári (Arad, 1886. március 7. – Kerepes, 1970, március 18.)
 

Író, költő, szobrász, a Magyar Képzőművésznők Egyesületének titkára, majd elnöke. Apja Somló Sándor író, költő színművész, a Nemzeti Színház tagja, majd a Színművészeti Akadémia igazgatója. Anyja Vadnai Vilma énekesnő és színművésznő, szintén a Nemzeti Színház tagja.
Irodalmi törekvései korán kibontakoztak, Költemények I-II. című művének kötetei 1907-ben és 1909-ben jelentek meg, Hallali című novelláskötete 1914-ben, Szent-Miklós című elbeszélés-gyűjteménye 1917-ben, A mélységből kiáltok című verseskötete 1920-ban.
Jelentősebb szobrai a budapesti Kerepesi Temetőben található Bartók Lajos és Vajda János síremlékei, az erdődi Bartók-emlék, valamint a régi Nemzeti Színház előcsarnokában elhelyezett Katona József és Madách Imre portrék. A szegedi Dóm tér Emlékcsarnokában látható Apáthy István orvos-természettudós bronz dombormű is az ő alkotása.
Madách szobrának gipszmásolata a Kerepesi Községi Könyvtárban megtekinthető, az eredeti fehér carrarai márványból készült, azt a cseszvei Madách-kúria emlékmúzeumában helyezték el. Somló Sári eredeti márvány domborműve, a Mária a kisdeddel a kerepesi Szent Anna templomban látható jelenleg is. A művésznő a jelenleg Szabadság út 191. szám alatt található Gombos Mihály egykori gyalogsági altábornagy kúriájában élt magányosan, kulturális értékekkel telezsúfolt lakásban, melynek "védelmében" szomszédai segítették.

Határ János (Fadd, 1924 - Szilasliget, 2000)

Első rajzait édesanyja ösztönzésére a Holt-Duna Potyond elnevezésű szakaszáról készítette. Tehetségének kibontakozását Koszta József és Martyn Ferenc segítette. Szerintük Határ János legjobb tanítómestere a természet volt, s a művész belső késztetése is ezt igazolta.
A festészet Határ János számára nem csak sajátos kifejezésmódot jelentett, de hivatást is. A festészet kedvéért minden más tevékenységet feladott. Ennek a küldetésnek élt és alkotott. Következésképpen álmait, törekvéseit hatalmas energiával valósította meg. Az 50-es évek haláláig folyamatosan fejlesztette tehetségét. A festészet elmélete és gyakorlata számára egyet jelentett. 1958-ban Tengelicen egy ősrégi cserje ragadta el képzelőerejét, s ezt követően festette erdei képeinek sorozatát. A Paks és Dunaföldvár közötti dunai partszakaszon lévő hajdani szegényes kis falvak, lóvásárok szintén megihlették őt. A vízesések és a vízen ringatózó halászbárkák a művész alkotásainak gyöngyszemei.

Következő kiemelkedő sorozatát 1983-tól kezdődően festette meg Algériáról. Művei egyedi stílusban tárják elénk a sivatagot, Oránt, az oázist, a ghardaiai piacot, szűk sikátorokat, bazárokat, az algír berber arcokat, Algéria történelmét és fejlődését. Határ János 1983. májusában és júniusában tartózkodott Algériában. Erről a témáról készült alkotásai a hazai művészeti életet új ötletekkel, remekművekkel gazdagították, fejlődését felgyorsították. Ezek a festmények hazánk kulturális és történelmi jelentőségű dokumentumai is egyben. Magyarországon Határ János ábrázolja elsőként mély tudatossággal, örömmel és tapasztalattal a Szaharát, az Algír tengerpartot, a szabadság ízére ráébredt embert, a szinte érintetlen természetet.

Az alkotó önálló kiállításokon mutatkozott be Budapesten, Ercsiben, Siófokon. Számtalan munkája megtalálható itthon és külföldön, nyilvános és magángyűjteményekben egyaránt, többek között a budapesti Algír Nagykövetségen is.

 

Horváth László (Budapest, 1938. október 6.)

Népi fafaragó iparművész. A hatvanas években kezdett fafaragással foglalkozni. Műveinek motívumait a falun szerzett élményekből merítette.Megmérettetésen először 1968-ban vett részt munkáival, ahol az "id. Kapoli Antal Fafaragó pályázat" I. díját érdemelte ki. 1969-ben megkapta a "népi iparművész" címet. Ugyanebben az évben az "id. Kapoli Antal Fafaragó pályázat" II. helyezését érte el. Ezen pályázat 1970-ben rendezett fordulóján III. díjat nyert.1984-ben a "szocialista kultúráért" emlékérmet vehette át. 1987-ben kitüntetési javaslatot kapott a "népművészet mestere" címre.
Munkahelyéről a Ganz-Mávag Gépgyárból üzletkötésekre, tárgyalásokra, bemutatkozókra a világ számos országába vitték a vállalt vezetői műveit, mint reprezentációs faragványokat. 1971-ben a Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállítás fogadószobáit alkotásai díszítették. A Mexikói Olimpián az általa készített csanakokkal ajándékozták meg az olimpikonokat. Ákos Géza váci püspök a Horváth László készítette juhász szobrot adta át II. János Pál pápának. A szobor jelenleg a Vatikán múzeumának egyik ékessége.
Horváth László népi iparművész 1984 óta él és alkot Kerepesen feleségével együtt, aki szintén csodálatos fafaragásaival gazdagítja a magyar népművészeti alkotások tárát.

A község 850 éves évfordulóján oklevéllel és a település címeres plakettjével ismerték el munkásságát.A kerepesi temetőben került felállításra a távolban elhunytak emlékére faragott oszlop. A művész háza előtt létrehozott szoborpark műveiben gyönyörködhetnek a Kerepesre látogatók. Számos egyedi alkotása gazdagítja településünket.Önálló kiállításai mind Magyarországon, mind pedig külföldön sikeresek. 

A magyar népi művészet neves, több országban is ismert és megbecsült kiváló alkotójának méltó hazai elismerésül a megyei önkormányzat 2004. december 4-én a "Pest Megye Művészetéért" díjat adományozta.
 

 

 


 

Scroll to Top